A Hinduizmus mely tanításai válnának hasznára, a mai modern kor társadalma számára?

 

A Hinduizmus mely tanításai válnának hasznára, a mai modern kor társadalma számára?

    Véleményem szerint, ezekben a sötét időkben van valami, ami mindennél fontosabb! Mégpedig, megteremteni az eljövendő generáció számára a felemelkedés lehetőségének alapjait! Egzisztenciális útmutatók hiányában ugyanis, a nyugati társadalmunk hanyatlása mintegy elkerülhetetlenné válik. Társadalmunk lehetséges bukását az eszme és normarendszereink elvesztésében látom. Az ember elveszett abban az anyagi világban, amely egyesek szerint, csupán az isteni színjáték díszletéül szolgál. Hajlamosak vagyunk, túlontúl szigorúan ítélni meg magunkat, s elfeledni, hogy a teremtőnk szemében, világi érdekek nélkül is érdemesek, mi több, értékesek vagyunk.

    A több évezredes hagyománnyal rendelkező hindu világkép és kutúra, illetőleg rendkívül magas szintű filozófiája, kiváló alapul szolgálhat egy kellő önismerettel rendelkező, ám egzisztenciális válaszokat és útmutatást kereső nyugati ember számára.

Mindazonáltal nem árt körültekintőnek lennünk a témát illetően, hiszen rengeteg hibás általánosítás és téves képzettársítás épült be a köztudatba ezzel kapcsolatban. Ez tulajdonítható egyrészt az ősi védikus szövegek hibás fordításának az angol gyarmatosítók részéről, illetőleg a némiképp különböző irányzatok elterjedésének.

     Mindazonáltal azt is elmondhatjuk, hogy ezen irányzatok mindegyike a kinyilatkoztatásra és a kinyilatkoztatást magyarázó védikus irodalomra épül, amelyet maga a Sanáta Dharma, azaz az örök törvény foglalja magába. Ez alapján elmondható, hogy habár a tanításaik az emberek igen különböző tudatossági szinten lévő rétegének szólnak, akár anyagi, akár pedig vallási szinten, mégis alapelveik azonosak és örök érvényűek.

Továbbá közös elemeiként említhető, hogy nem kötődik egyetlen emberhez sem, mint alapító. Eszmerendszere az isten által kinyilatkoztatott, örök és univerzális érvényű.

Habár nem létezik olyan szentírás, amelyet minden irányzat elfogad, mégis mindegyikről elmondhatjuk, hogy az az egyén fejlettségi szintjén szólal meg.

A szanátana dharma, azaz az isteni törvény 4 fő üzenetei a következők:

1, Az élőlény, azaz a tiszta lélek, a legfelsőbb úrhoz tartozik, az ő szerves része!

2, A Védák tanítása szerint, az élet célja az anyagi világ illúzióitól való megszabadulás!

3, A transzcendenshez való visszatérés tény!

4, A történelmi időkben a Sanátana Dharma hozza létre a világvallásokat és a filozófiai iskolákat!

 

            

        A védikus irodalomban tehát számos egzisztenciális kérdésünkre lelhetünk filozófiai                             válaszokat, például az öröklét, a boldogság, vagy akár a tudás birtoklásának témájában.

 

     A nyugati ember számára szintén igen érdekes és elgondolkodtató a hinduizmus vallási illetőleg társadalmi rendszere.

A társadalmi /varna/ rend a jellem, illetőleg az ember isteni természetét veszi alapul.

Míg a lelki /osrama/ rend, a vallási utakat jelöli ki az ember számára, amely a 3 fő irányzatot, a Visnu, Siva és Sakti irányzatokat jelenti.

A hinduizmus tanításai szerint ugyanis egy társadalom akkor lehet sikeres, ha az emberi természetet társítja a lelki megvalósítás folyamataival.

     A hindu társadalmi minta szerint, mindkét társadalmi rendet és osztályt négy különböző csoportba sorolhatjuk.

 

A társadalmi rendeződés, azaz a Varnásrama, a társadalom testét jelképezi.

Alapja, hogy az egészséges társadalomban mindenki a természetének megfelelő munkát végez.

 

1, Bráhmanák: a fej képviselői, a szellemi és morális irányítók/tanítók, szellemi vezetők/

2, Ksatriják. a karok, amelyek védelmeznek és rendet tartanak

/ harcosok, királyok, adminisztrátorok/

3, Vaisják: a törzs, fenntartják a társadalmat /kereskedők, mezőgazdászok/

4, Súdrák: lábak, /funkcionálisan tartják a társadalom egészét/

 

Társadalmi szempontból számomra szintén érdekes, és a nyugati ember számára elgondolkodtatónak tartom, a morális együttműködésre vonatkozó eszmerendszerüket. Gyakorlati útmutatóval szolgál a tudat lecsendesedésének eléréséhez. Mindezt pedig a másik embertársunk felé mutatott barátságosság, könyörületesség, öröm és kiegyensúlyozottság révén.

Külön kiemelendőnek tartom, miként a társadalom gondoskodik a szegényekről.

India szerte számos ingyen konyha található, valamint a templomok környékén is kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy ne legyenek éhező emberek.

 

A lelki, szellemi életre vonatkozó, gyakorlatilag élethosszig tartó ösvény kijelölése, számomra szintén egyfajta biztonsággal párosul. A különböző életszakaszokat helyezi egy osztályba, s nyújt egyértelmű útmutatást a fejlődésre.

 

1, A Brahmacsárik, gurukulákban élő tanulók, akik 5-25 év közötti, cölibátusban élő fiúgyermekek.

A lelki és világi életre vonatkozó tanulmányok egyaránt szerepet játszanak oktatásuk során.

Figyelembe veszik továbbá a természetüket, az érdeklődési körüket, s persze az ehhez párosult képességeiket is. Ottlétük alatt a mesterek, karakterformáló szerepet töltenek be életükben.

   Habár a leánygyermekek nem vesznek részt az intézményesített oktatásban, azért az ő fejlődésüket is igyekeznek biztosítani. Mindezt a családon belül, annak egy megbecsült, magasabb tudatossági szinten lévő tagjának segítségével.

 

2, A Grinosztha, azaz a családos életrend, már egy következő, a körülbelül 25-50 év közötti életszakaszt jelenti. A gurukulákban élő tanítványok, dönthetnek úgy, hogy szakítanak az eddigi cölibátussal és megházasodnak.

Azonban a tanítások, számukra is számos, különböző útmutatással szolgálnak a házaséletre vonatkozóan. Mindezt pedig a maguk tudatossági szintjének megfelelően.

 

3, A Várnapszatha, azaz a visszavonult életrend, amely körülbelül az 50 és 75 év közötti életszakaszt jelöli.

Számomra ez egy rendkívül érdekes és őszintén szólva elgondolkodtató gyakorlati rend.

A nyugati ember számára ugyanis ez az életszakasz jelenti a legnagyobb kihívást.

Miután a gyermekek kirepülnek a családi fészekből, a férj és feleség ott állnak egymással szemben s gyakran idegenül tekintenek egymásra.

Nem tudják ki az az ember, aki velük szemben áll, s néha még azt sem tudják pontosan, hogy ők maguk kik is valójában. Hiszen a mindennapok taposómalma, a család funkcionális fenntartása közben, gyakorlatilag ők maguk elveszítették, az isteni, örök, lélegző lény /athman/ minőségüket.

Ebben az életszakaszban tehát a férj és feleség, dönthet úgy, hogy akár együtt, vagy akár külön, de eltávolodik a társadalmi kötöttségektől. Zarándok útra megy, lelki gyakorlatot folytat, a szellemi fejlődésre helyezi a hangsúlyt az életében.

Akár felkészül a következő életére vagy az ebből a körforgásból való felszabadulásra.

Ez gyakorlatilag egy köztes állapot egy következő, lemondott szint felé.

 

4, A Szanyásza, azaz a lemondott életrendbe lépés, kizárólag a 70 év feletti férfiak kiváltsága.

Igen kevesek érik el ezt a gyakorlatilag polgári értelemben, halottnak tekintett életszakaszt.

Ezek a lelki tanítómesterek, lemondásban élnek, mindenféle tulajdon nélkül.

Róluk a társadalom gondoskodik s kiváltképp tiszteletnek örvendnek.

 

 

Elmondható tehát, hogy habár a hinduizmus számos különböző irányzattal rendelkezik, mégis egy egységes, világvallásként tekinthetünk rá.

Hiszen elmondhatjuk róla, hogy a különböző tudatszintnek megfelelően tanít.

Magába foglal több vallási, filozófiai irányzatot.

A közös alapul a védikus irodalom szolgál.

A látszólagos ellentmondás, csupán színesíti a palettát. Ám létezik egy alapvető közös tanítás, amely révén a sok-sok irányzat, egységes megközelítési módot alkot.

 

A számos közös tanításai közül, kiemelnék néhányat, amely véleményem szerint a nyugati társadalom számára bőven nyújt megfontolandó gondolatot, útmutatást.

 

1, Az emberiség történetében akadnak örök, egzisztenciális kérdések, mint például, hogy KI VAGYOK ÉN?

A Védák tanítása szerint, a halhatatlan lélek, /athman, dzsíva/ nem azonos az anyagi testünkkel.

Hiszen a test csak porhüvely, ám a lélek változatlan és örökké való.

 2, Ebből következik, hogy a lélek számára az anyagi világ, csupán az ideiglenes otthona.

 3, Ha pedig nem az otthona, akkor valószínűleg létezik egy bizonyos nem anyagi túlvilág is.

 4, Mi lehet az oka az anyagi világban ragadásunknak?

   Minden bizonnyal a lelki tudatlanságunk! Hiszen …..

 5, Örökké elégedetlenek vagyunk az életünkkel. Folyamatos hiányérzetünk arra enged következtetni, hogy elvesztettünk valamit.

Mégpedig a transzcendenssel való kapcsolatunkat.

 6, A felszabadulás pedig csupán ennek a magasabb rendű erőnek a megismerésével és elismerésével / feladás/ érhető el.

 7, Mindezek közben pedig figyelembe véve minden más, minket szorosan körülvevő életközösség tiszteletben tartását is. Szem előtt tartva az erőszakmentesség elvét, illetőleg a karma törvényeit.

 

 

A filozófiai értelemben vett tanításokon kívül, számos gyakorlati módszert is elsajátíthatunk, amelyek a rohanó hétköznapjainkban, segíthetnek lecsendesíteni a folytonosan munkálkodó elménket. Valamint azt is megtanulhatjuk, miként helyezzük a fókuszt, egy bizonyos középpont felé. Ezekben a különféle meditációk, illetőleg jóga gyakorlatok lehetnek segítségünkre. De mindenképpen legyünk figyelmesek és rendkívül körültekintőek. Hiszen a különböző irányzatok nem választhatóak el teljesen egymástól, hiszen ugyanannak az útnak különböző fejlődési fokait, lépcsőit jelentik meg.

 

  Összegzésül! A hinduizmus egy, a történelem során rendkívül dinamikusan fejlődő vallási rendszer, amely még napjainkban is formálódni látszik. Közel egymilliárd ember világnézetét képezi. Habár a vallás elsősorban képviselői és gyakorlói számára az újjászületéshez, vagy az ebből a körforgásból történő megszabaduláshoz mutat utat.

 Valójában a profán értékeket követő emberek is merítkezhetnek filozófiájából, rendkívül széles és kiforrott eszmerendszeréből.

 

J. Nikoletta