A Herkules című animációs film mitológiája

                                    és Joseph  Campbell ,,hős útja"

         A Herkules című Disney-film 1997-ben debütált a hazai mozikban s szinte azonnal hatalmas nézettséget produkált. Egyaránt imádta a gyermek s a felnőtt nézőközönség is. Az animációs film rendezői John Musker és Ron Clements voltak.A film forgatókönyvét Ron Clements, Irene Mecchi, John Musker, Don McEnery és Bob Shaw írta. Alan Menken nagyszerű zenei betétei pedig kiválóan kiegészítették a történetet. A film alapjául az a görög mítosz szolgált, amely Herkules legendáját meséli el. Maga a mese, igen sokban eltér az eredeti történettől. Nyilván cél közönségül a 12 év alatti gyermekeket célozták meg. Így érthető, hogy némi finomítást s könnyedséget igényelt a történet animációs filmre adaptálása.

     Véleményem szerint a Herkules legendáját elmesélő animációs történet, kiválóan alátámasztja s általa csodálatosan levezethetővé válik Joseph Campbell monomítosz-teóriája. Cambell szerint minden mítosz visszavezethető egyetlen sémán alapuló, úgynevezett monomítoszra, amely végül alapjául szolgál mindegyik számára. Minden további, pusztán ennek különböző változata lehet. Véleménye szerint a mítoszok olyan ősi szimbólumokra épülnek melyeket nem ember alkotott. Az álommal szemben, amely az ember személyes, sajátos mitológiája, a mítosz maga egy személytelen álom. Ám mindkettő egy tőről fakad, a psziché, a tudatalatti forrásaiból merítkezik. Hősei többnyire olyan kivételes képességekkel rendelkező személyiségek, amelyekre a társadalom csodálattal vagy éppen megvetéssel reagál.

A görög mitológia az ókori hellének vallását foglalja össze. Mára már gyakorlatilag az európai kultúra részét képezi. Kezdetben minden régi görög ismerte s a történeteket szájról szájra terjesztették a következő generációk számára,

 így azok gyakorlatilag a világnézetük alapjaivá váltak. A görög mítoszok a legismertebbek közé tartoznak. Eredetük rendkívül változatos. Némelyikük csupán rítust őriz, míg számos másik, tudományos jelentéssel bír. Egyes mítoszok a helyi vallásra építkeznek, megint mások pedig pszichológiai vagy antropológiai témát boncolgatnak. Amely mindezek ellenére mégis csak összeköti őket valamilyen formában, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik, egy az Olümposzon lakó istenség történetét meséli el.

 Herkules a tipikus hős archetípus megtestesítője a görög mitológiában. Ennek megfelelően a hős útját járja be. Akár a mesékben a királyfi, úgy Herkules is hasonlóan indul el ,,szerencsét próbálni”. A számtalan jellempróbáló megmérettetés kiállása után, végül elnyeri célját s persze mindeközben a szerelem is rátalál egy hercegkisasszony személyében, miután megmenti azt a gonosz karmai közül.

 

Ez a fajta mesei motívum megtalálható számos európai mesében is.👸

    Elindul a történet s a probléma hamarosan megmutatkozik. /Herkules elveszíti hallhatatlanságát, így nem léphet az Olümposzra az istenek közé. /

    A történet pedig itt el is kezdődik, hiszen a mese éppen arról az útról szól, amelyet hősünknek be kell járnia az akadály elhárításához. Igen sokszor jelez a rendszer egy fajta hiányérzetet. /Jelen esetben ez a szülők, Zeusz és Héra hiánya. /

       A kialakult krízist és a vele járó feladatot meg kell oldani. Ez bizony az élet velejárója, s mint ilyen, megoldásra szorul. Csak ez után kerülhet sor a boldog végkifejletre. /Boldogan éltek míg meg nem haltak. /

         A próbatételek rendkívül sokfélék lehetnek. Néha egyértelműek, néhol pedig rejtve vannak. Megküzdeni egy hatalmas, nem emberi mértékű erővel, mindezekhez pedig szükséges minden hősi erénnyel rendelkeznünk. Ügyesség, bátorság, leleményesség. Mindezt pedig hol egyedül, magányosan járva az úton kell végrehajtanunk. Hol pedig lelkes segítőkkel, támogatókkal közösen. Időnként próbatétel gyanánt maga a türelem, a kivárás, a józan ész szükségeltetik. A hirtelen, lobbanékony, forró vérű természetünk legyőzése az igazi, erőt próbáló megmérettetés. / Jelen esetben hősünk sem bír a nagy erejével. Jellempróbáló feladat kordában tartania azt. /

       Egy dolog biztos! Mire hősünk végig járja az útját, maga is hatalmas jellemfejlődésen megy keresztűl. Kibontakozik benne egy új tudás vagy új lelki tartalom. / Herkules maga is végig ment ezen a változáson, hisz képes volt az önfeláldozásra, melynek jutalmaként végül visszakapta isteni halhatatlanságát. /

A magyar mesékben leginkább a mágikus három, illetőleg 7 próbatétel van jelen. A hármas szám a kiegyensúlyozottságot jelképezi, s a HAR-MAT szóból eredeztethető. /Hetedhét próba/A hét a tehetség próbája a pályán, amely hetedhét országig tart. A hét a terhét hordozó kitartása, akár a hét próbán is.

Egyik tipikus példája Benedek Elek, Az aranytulipán című meséje, amelyben a legénynek három próbát kellett kiállnia, hogy a király leányát elvehesse. A próbatételekhez akadtak persze segítői is. Méghozzá egy halacska, egy varjú és egy szegényember személyében, akik a jótett helyébe jót várj elvét követve siettek segítségére.

Héraklész ábrázolása a művészetekben:

                                                                                 

        

 

        

A Herkules legendás erejét és tetteit elbeszélő görög mitológia témáját, előszeretettel örökítették meg a képzőművészetekben is. Az archaikus metopé domborműveken és az újkori európai festészetben egyaránt találkozhatunk alakjával. Ezek közül is az egyik legismertebbek közé tartozik az egyik föníciai gyarmaton talált, Héraklész-Melkartszobra. Érdekessége, hogy Melkart ugyan egy ősi akkád istenség volt, mégis Héraklész képében jelenítették meg a városka lakói. Köszönhető mindez az őt övező mítoszok általi tiszteletnek, . annak, hogy Héraklészt tartották a városka eredeti alapítójának is.

A Héraklész -mítosz magyar vonatkozásai:

Egy érdekesség, hogy Héraklész után kutatva, fellelhetünk magyar vonatkozásokat is. Egyes görög források szerint Héraklész a szkíták ősapja. Számos krónika pedig a magyarságot a hunok és szkíták leszármazottjának tekinti.

A magyar szépirodalom is megeleveníti Herkules s feleségének történetét, mégpedig Madách Imre egyik korai drámájában, egy Férfi és nő címmel. Ebben Héraklész házasságának válságairól, s a hős haláláról ír.

A Herkules mese s a Héraklész mítosz:

A Disney által megformált mesebeli hős, Herkules legendája és a mitológiai Héraklész története igen sokszor, jelentős mértékben eltérő képet festenek számunkra. Az alábbiakban igyekszem ezekre a különbözőségekre rávilágítani Joseph Campbell, Az ezerarcú hős című könyvének figyelembevételével, az animációs mese történetének folyamát követve.

Már a mesebeli Herkules és a mítoszi Héraklész jelleme is nagy mértékben különbözik egymástól. A leírások szerint ez utóbbi kifejezetten erőszakos természetű és igen hirtelen haragú volt. Számos történet mesél arról, hogy Héraklész erőszaktevő volt. Közel 100 gyermeke született 25 különböző nőtől.

Az animációs mese ezzel szemben Herkulest egy kiváltképp sármos, ám de igen félénk és jámbor férfiú képében tűnteti fel nekünk. Történetét pedig egyenesen a múzsák mesélik el nekünk. A múzsák a görög mitológiában maguk voltak a mítoszok megtestesítői. A művészet, a költészet, a zene, a tánc, a tudományok istennői. Maga a nagy Homéros is általuk nyert ihletett. Zeusz és Mnémoszüné lányai voltak ők és maguk is az Olümposzon laktak. Az ő feladatuk volt, hogy a mítoszok hőseinek történeteit megénekeljék. Hészidosz műveiben már kilenc múzsát említ nevükön.

·      Kalliopé – az epikus költészet, a filozófia és a tudományok

·      Thaleia – a színház, illetve komédia

·      Erató-a szerelmi költészet és a dalok

·      Polühümnia- a himnikus költészet

·      Euterpé- a lírai verselés és a zene

·      Melpomené- a tragédia. a dráma, és a gyászének istennője

·      Kleió- a történetírás

·      Terpszikhoré- -a tánc

·      Uránia – a csillagászat és az asztrológia múzsája

A mesebeli Herkules és Héraklész születésének története is rendkívül különbözik egymástól. Herkules édesanyjaként Hérát, Zeusz feleségét mutatják be. Ám a valóság nem is állhatna távolabb. Héraklész valódi édesanyja Alkméné volt. Zeuszt rabul ejtette a nő szépsége. Ám az elutasította őt, így a főisten cselhez folyamodott s egy alkalommal, amikor annak vőlegénye, Amphitrüon éppen Alkméné kezének elnyeréséért harcolt, Zeusz felvette annak alakját s elcsábította a lányt.

Az éjszaka gyümölcse, maga Héraklész volt. A törvénytelen fiú születésének híre, nyilván nem okozott mindenki számára kirobbanó örömöt. Héra egyenesen gyűlölte a fiút. Zeusz pedig csak tetézte azt. A fiú születésekor Zeusz nem tudta tartóztatni magát és az istenek tanácsán egy óvatlan jóslat hagyta el a száját. Éppen azon a napon jön a világra a legnagyobb hős és Perszeusz egyik leszármazottja lesz Mükéné királya. Mivel Perszeusz is Zeusz fia volt, így Héra sejtette, hogy férje ismét szerelmi kalandba keveredhetett. Ezért bosszút esküdött. Megígértette férjével, hogy az a gyermek, aki ezen a napon születik meg, uralkodni fog minden egyes férfin, még ha azok Zeusz leszármazottjai is. Ezután elintézte, hogy Szthenelosz felesége, aki szintén várandós volt, hamarabb szülje meg utódját, annak ellenére, hogy az csupán csak 7 hónapos terhes volt még. Alkméné szülését pedig késleltette. Ezen ármány következtében elérte, hogy Héraklész, mostohatestvérének szolgálója legyen. Ám Héra bosszúhadjárata itt nem ért véget. A legenda szerint Héra 2 kígyót tetetett az ifjú bölcsőjébe, ám az ifjú titán mindkettőt, puszta kézzel elpusztította. Érdekesség, hogy Héraklész eredetileg Alkaiosz után kapta nevét, ám végűl is akaratán kívűl éppen Héra járult hozzá a hős tettek utáni névváltozásához.

Herkules születésénél az Olümposz szinte valamennyi istene jelen volt. Még maga Hádész is látogatást tett az alvilágból.

★Hádész az alvilág istene volt s mint ilyen az emberek nem igen imádkoztak hozzá. Nem emeltek oltárokat a tiszteletére s nem tartottak neki ünnepélyeket sem. Hadészt az Olümposzon sem igen kedvelték. Ha esetleg mégis áldoztak az isten tiszteletére, azt mindenképpen egy fekete színű állat, bika vagy bárány vérével tették. Két segítője volt Thanatosz a /halál / és Hüpnosz / az álom / istenei, akik ikertestvérek, s az Éj istennőjének fiai voltak ők.

A Herkules mesében Hádész segítői Pech és Pánik voltak. Hádész a Párkák jóslatának hírére megpróbál a gyermek Herkulestől megszabadulni. A jóslat szerint Hádész a Titánok segítségével legyőzi Zeuszt és az olimposzi isteneket, ám az akkora már 18 éves ifjú titán, könnyen a végzetét okozhatja. Ezért az alvilág istene segítőinek segítségét kéri. A még gyermek Herkulest megpróbálják halandóvá tenni. Ám a kísérlet csak részben sikeres. mert a fiú nem itta ki mind a mérget és így, hatalmas ereje birtokában maradt. A két segítő pedig, mivel megzavarták őket, végül is félmunkát voltak kénytelenek végezni. Ám abban megegyeztek, hogy Hádész erről a piciny balesetről, semmiképpen sem szerezhet tudomást.

           

★A Párkák a görög mitológiából ismert Moirák római megfelelője. A sors istennőiként tartják számon őket. Bizonyos szempontból az istenek felett állnak, hiszen hatalmukban áll őket akaratukban megakadályozni, felülbírálni azokat. Kezükben tartják az emberek életfonalát, nem csak befolyásolni tudják azt, de akár képesek azt elvágni is, így az élet-halál úrnői ők.

 

A félrecsúszott halandóvá tételi kísérlet oka, Alchméné /aki az erdeti mítoszban Héraklész vér szerinti édesanyja/ és férjének megjelenése volt, akik rálelnek a csecsemőre s hazaviszik azt. Ez ellen Zeusz sem tehet semmit mert Herkules immár elvesztette halhatatlanságát s így nem költözhet vissza az Olümposzra az istenek közé. Ám gyermekét, továbbra is figyelemmel kíséri az emberek között is. Ám Herkules nehezen boldogul az emberek világában. Egyre növekvő erejét sehogyan sem sikerül kordában tartania. Valamiképpen mindvégig ott motoszkál benne az érzés, hogy talán nem ez az ő igazi otthona. Hiszen rendkívüli módon kilóg a társadalom többi tagjai közül. S máris megjelenik a Joseph Campbell féle útnak indulás s egyben a jól ismert népmesei motívum is. (A királyfi elindul szerencsét próbálni.)

Herkules az útja előtt kirándulást tesz az istenek hegyére s ott azok segítségéért imádkozik. Megjelenik apja Zeusz, aki magyarázatot ad a kérdéseire s támogatásáról biztosítja. Megtudja, hogy voltaképpen ő maga is egy isten s, hogy voltaképpen maga Zeusz az ő igazi édesapja. (Joseph Campbell féle beavatási motívum-megbékélés az apával.) Elindul a beavatási úton, melyre Pegazus is elkíséri, akit maga Zeusz szánt Herkules számára.

          

★Pegazus azaz Pégaszosz, a görög mitológiában egy szárnyas paripa, aki Poszeidón és Medusza gyermeke volt. A legenda szerint egyenesen Medusza nyakából ugrott ki, amikor Perszeusz lefejezte azt.

 

 

Herkules segítője maga Philoktétész lesz, aki a hősök mestere volt. Többek között Odüsszeusz, Berzeusz, Thészeusz s a nagy Achilleusé is. Philoktétészre /akit valami megmagyarázhatatlan okból, gyakorlatilag egy szatír képében jelenítenek meg/, így természetesen a Nimfák társaságában lel rá.    

 Philoktétész a mítosz szerint is segítője volt Héraklésznek. Fegyverhordozója s egyben barátja is volt. Sőt, majdan ő volt az aki magára vállalta, hogy meggyújtja a mágját , amely végül a gyötrődő Héraklész halálát okozta. Jutalmul megkapta annak íját.

             

  ★A mitológiai szatírok szerepe azonban merőben eltér, illetőleg összemosódik Philoktétész alakjával. A görög mitológiában Hermész fiai ők, a fák és hegyek istenei. Dionüszosz kíséretéhez tartozó félistenek, akik kecskefejjel és szarvakkal rendelkeztek, orruk kampós volt. Emberszerű arcuk volt ugyan de az felettébb szőrös volt. A legfőbb szórakozásuk pedig a Nimfák zaklatása volt.

 

Philoktétész tehát végül vállalja Herkules kiképzését, így az hamarosan a hősök útjára léphet. Elindul tehát Théba városába, ahol megszámlálhatatlan lehetőség áll a hősök lehetőségére. Az első kihívás rögtön Megara megmentése lesz, akit Nesszosz tart fogva.

Érdekesség, hogy Megara volt Héraklész első felesége. Kreón király lánya volt ő s maga ajánlotta fel lánya kezét jutalmul a hősnek, miután az Théba városának megmentőjévé vált.

★Nesszos pedig a görög mitológia kentaur alakja volt, aki egy alkalommal valóban elrabolta Megarát, ám Héraklész végül vesztét okozta.

A történet folytatásaként miután Hádész rájön, hogy Herkules parancsával ellentétben mégsem pusztult el még gyermekként, kihasználva annak jóhiszeműségét, egy gonosz csellel egy szurdokba csalja, ahol egy kígyószerű lénnyel találja szemben magát. Miután Herkules levágja annak fejét, másik kettő nő tovább helyette. Herkules egy ideig még nyiszálja annak fejeit, de végül belátja annak hiábavalóságát és egy hirtelen jött mozdulattal s Pegazus segítségével, összezúzza annak testét egy hatalmas kősziklával. Ezzel halálát okozva. Hadész vereségét látva súlyos cselhez folyamodik. Szabadságot kínál a történet szerint nála raboskodó Megara számára. Ám a lány nem egyezik abba bele. Így Hádész magával ragadja az alvilágba s a Párkák gondjaira bízza. Ezután megzsarolja vele Herkulest. Alkut ajánl a hősnek. Ha az 24 órára megválik erejétől, cserébe szabadon engedi a lányt. Herkules belemegy az alkuba. Hádész pedig a jóslat szerint ekkor kiengedi a Titánokat, akik Zeusz és az istenek életére törnek. Ekkor Philoktétész az erejét vesztett Herkules segítségére siet. Az összeszedve minden bátorságát, Théba városába megy, hogy a hatalmas Küklopsztól megmentse a várost. Időközben Megara kiszabadul a fogságból és Herkules segítségére siet. Ám egy oszlopfő, amely kidől a Küklopsz okozta zűrzavarban, éppen Megarára dől. Herkules bár tisztában van vele, hogy nincs hozzá ereje, mégis ösztönösen annak segítségére siet. Mivel Hádész ígéretével szemben a lány megsérült, így Herkules visszanyeri erejét s leemeli a lányra tornyosuló hatalmas gránit tömböt. Ám az sajnos addigra már súlyosan megsérül. Herkules szörnyű haragra gerjed s azonnal az istenek segítségére ered. Kiszabadítja őket a fogságból, így közös erővel legyőzik a Titánokat. Megara élete addigra már a Párkák kezében van. Hádész az alvilág felé veszi az irányt s éppen odaér mire azok elvágják a lány életfonalát. Így az egyenesen az alvilágba küldi a lányt. Herkules gondolkodás nélkül utána veti magát s önfeláldozása persze nem marad jutalom nélkül. Visszanyeri halhatatlanságát, megmenti a lány lelkét s visszahelyezi azt a testébe. Megara így visszanyeri életerejét s magához tér. / A hős megküzdött a királylányért s elnyerte annak kezét s persze szívét/

Megtörténik a Campbelli visszatérés is. Herkules immár újra az istenek közé léphet. Dicsősége elnyerte jutalmát. Ám Megara halandó, így a szerelmesek útja elválna, ha a fiú az istenek között maradna. Így a hős választás elé kényszerűl. Ám ez a választás koránt sem okoz neki nehézségeket. Hiszen a szerelmes szívére hallgat s végül Megarát és az embereket választja. Továbbra is Théba városának őrzője marad.

 A mítosz szerint Héraklész feleségül veszi Megarát s három gyermekük születik. Boldogságban élnek egészen addig amíg Héra, Héraklész sikerein bosszankodik. Tudja, hogy nem foszthatja meg az erejétől, ezért elborítja a fiú elméjét. Az pedig lemészárolja végül a saját és testvérei gyermekeit. Héra bosszúja azonban itt még nem ért véget. Visszaadta Héraklész ép elméjét, hogy szembesüljön a szörnyű tettével. Szégyenében elhagyta Théba városát és Megarát is. Apollón tanácsára Mükéné király szolgálatába szegődött, hogy megtisztuljon a szörnyű tetteitől.

12 év alatt 10 feladatot kellet volna végrehajtania, ám végül 12 munka lett belőle. Számos szörnnyel kellett megküzdenie. A nemeai oroszlántól kezdve, végül Kerberosszal, a 3 fejű kutyával.

A próbák kiállása után, megtisztulva gyalázatos tettétől, immár újra feleségkeresésre indul. Számos helyen találkozhatunk hőstetteivel, Többek között Trójában is.

A mítosz szerint Héraklész halálát végül felesége Déianeira okozta, a ki féltékenységében Nessos mérgező vérébe mártott köpenyt adott férjére. Az pedig annak szörnyű kínjaitól menekülve, maga lépett a hamvasztómáglyára. Halála előtt azonban Zeusz az istenek közé emelte fiát, aki a legenda szerint, azóta is ott él a Herkules csillagképben.

 

Források:

·      Kerényi Károly: A Görögök hősei

·      Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban

·      Móczár István: Európa Atlantisza

J. Nikoletta